Bucsi Mariann: Ébredés

Mariann első könyve már régen felkeltette a figyelmemet, így nagyon örültem, amikor egy könyvmolyoknak szóló pályázatnak köszönhetően a szerencse nekem kedvezett, és megnyertem. Úgy terveztem, hogy amint megkapom, el is kezdem olvasni, de bevallom, kicsit féltem a témától. Végül úgy döntöttem, még várok vele...

 A fülszöveg:

„Ninett ​gyerekkorától kezdve kiemelkedő tehetséggel ragadta meg az ecsetet, azonban az élet viszontagságai közt képtelen volt a művészetben kiteljesedni. Minden nehézség ellenére, immáron felnőttként, mégis varázslatos életszemlélettel gondol a világra. Számos balul sikerült párkapcsolat után végre úgy tűnik, megtalálta azt a férfit, akire vágyott.
Tamás maga a megtestesült tökéletesség, látszólag valódi főnyeremény. Befolyásos üzletember, aki megszokta, hogy minden úgy történik, ahogyan ő akarja. Magabiztos és határozott ügyvéd, aki magánéletében is szereti átvenni az irányítást.
A külvilág számára odaadónak és gyengédnek látszó férfiről hamar lehull az álca, ahogy fokozatosan egyre kegyetlenebb lesz védtelen feleségével. Egy kis híján Ninett halálával végződő tettlegesség után rég elfojtott emlékek lepik el Ninett elméjét, és a nő rádöbben, hogy csupán egyetlen esélye van, ha életben akar maradni.
Vajon Ninettnek sikerül az, ami a legtöbb bántalmazott nőnek soha? El tud indulni az új élete felé, vagy még azelőtt a férje áldozatává válik, hogy egyáltalán megpróbálhatná?
Bucsi Mariann első regénye valódi ébredés lehet minden ember számára. A szerző kifinomult érzékenységgel adja most a remény kulcsát az olvasó kezébe, amely egy szebb jövő ajtajának zárját nyithatja.”

Hiszek abban, hogy sokszor nem véletlenül veszünk le egy bizonyos könyvet a polcról. Többször tapasztaltam, hogy egy-egy kötet kifejezetten gyógyír volt a lelkemnek, és úgy zártam be őket, hogy adtak valami pluszt, több lettem általuk. Mostantól az Ébredés című könyvet is idesorolhatom.

Szerintem a borító nagyon letisztult, a mű elolvasása után pedig bátran kijelenthetem, hogy tökéletesen illik a könyvhöz. A szomorú női arc szinte vonzza a tekintetet, és arra sarkall, hogy megismerjük Ninett történetét.

Mindig nagyra értékelem, ha egy író nem fél nehéz, már-már tabunak számító témához nyúlni, ez pedig az Ébredés esetében különösen igaz. Központi témája nem más, mint a családon belüli erőszak, a bántalmazás. Köztudott, erről az érintettek nem szívesen beszélnek, szégyellik, hogy ilyen helyzetbe kerülnek, és félnek segítséget kérni. Egy ilyen kapcsolatból kilépni nem egyszerű, mert a bántalmazott fél valamilyen okból kifolyólag mégis ragaszkodik a bántalmazóhoz  – ez pedig a külvilág számára szinte teljesen érthetetlen. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a bántalmazott sokszor saját magában keresi a hibát: mit tehetett volna másként, hogy ezt elkerülje.

„Sokszor meg voltam győződve, hogy én látom rosszul a dolgokat. Sőt, a legtöbbször abban is egészen biztos voltam, hogy bennem van a hiba.”

A könyv első fele kifejezetten megviselt, pedig nagyon empatikus embernek tartom magam. Sokszor egyszerűen nem értettem Ninett viselkedését, miért adja fel teljesen önmagát egy olyan ember kedvéért, akinek a magatartása egy kívülálló számára már a kezdetektől gyanakvásra adott okot. Viszont ahogy megismertük a nő múltját, szörnyű gyermekkorát, már elkezdett tisztulni a kép, és számos dolog világossá vált. 

Nagyon tetszett a könyv felépítése, az a végtelen empátia és finomság, ahogyan meg lett írva a történet, az pedig különösen, hogy a bántalmazó fél, azaz Tamás gondolataiba is bepillantást nyerhettünk. A téma kapcsán sok ki nem mondott kérdésünkre választ kaptunk, egyes sorok különösen elgondolkodtatóak voltak.

„Az első mondatod, amikor beszéltél róla, az volt, hogy az egész olyan szép, mint a mesében. Nos, ha valami olyan, mint a mesében, akkor az nem igaz!”

Összegzés:

Vannak könyvek, amelyeket kötelező olvasmánnyá kellene tenni. Szerintem minden túlzás nélkül állíthatom, az Ébredés is ezek közé tartozik. Ha valaki már benne van egy ilyen bántalmazó kapcsolatban, sokat segíthet abban, hogy megértse, nem ő a hibás. Kérlek, jegyezzétek meg: sosem létezhet az a magyarázat, ami felmenthet egy bántalmazót a tettei alól! Ez a könyv akkor is hasznos lehet, ha sejted, a környezetedben él egy érintett, akinek talán pont az Ébredés lesz a kulcs ahhoz, hogy mielőbb változtasson az életén.

Kedvenc idézetek:

„Csak az akarja mindenáron elfedni a dolgokat, aki maga is tudja, hogy bűnös!”

„Ha nem teszünk semmit, ha elfordítjuk a fejünket, akkor azzal tulajdonképpen legitimáljuk a bántalmazást!”

„Megértettem azt, hogy kisgyerekként a szüleink olyanok, mint egy tükör, és mi úgy látjuk magunkat, ahogy abban a tükörben mutatnak minket.”

 

(Kép és fülszöveg: www.moly.hu)